A vitiligo egy autoimmun bőrbetegség, amelyet a melanociták, a bőr színét meghatározó sejtek pusztulása jellemez. Ennek eredményeként, a test különböző részein fehér foltok alakulnak ki, ami jelentős pszichológiai stresszt okozhat az érintettek számára.
Patofiziológia
A vitiligo patofiziológiája összetett, és több biológiai folyamaton alapul, amelyek központi eleme az immunrendszer diszfunkciója és a melanociták pusztulása. Ez az állapot jellemzően a bőr progresszív depigmentációjához vezet, ami látható fehér foltok formájában manifesztálódik.
Genetikai hajlam
A vitiligo kialakulásában a genetikai hajlam fontos szerepet játszik. Kutatások kimutatták, hogy több olyan gén is kapcsolatban áll a betegséggel, amelyek az immunrendszer szabályozásában és a melanocita funkciókban érintettek.
Autoimmun reakciók
A vitiligo patofiziológiájának középpontjában az autoimmun reakció áll, amely során az immunrendszer saját melanocitáit támadja meg. Kutatások kimutatták, hogy az érintett bőrterületeken megnövekedett a citotoxikus T-sejtek száma, amelyek célzottan pusztítják a melanocitákat. Ez a folyamat gyulladásos citokinek felszabadulását váltja ki, ami tovább rontja a melanociták túlélését.
Környezeti tényezők
A környezeti tényezők, mint az UV-sugárzás, kémiai expozíció (például fenolok és más vegyi anyagok), valamint a fizikai trauma is hozzájárulhatnak a vitiligo patogeneziséhez. Ezek a tényezők károsíthatják a melanocitákat, vagy elősegíthetik az immunrendszer általi felismerésüket, ami autoimmun választ indíthat el.
Oxidatív stressz
A melanocitákban felhalmozódó oxidatív stressz is kulcsszerepet játszik a vitiligo kialakulásában. A túlzott reaktív oxigén fajták (ROS) károsíthatják a melanociták DNS-ét, fehérjéit és membránjait, elősegítve ezzel a sejthalált. A szabad gyökök elleni védekezés csökkenése tovább súlyosbítja ezt a helyzetet.
Diagnózis
A diagnózis általában a bőr vizuális megfigyelésével történik, kiegészítve a Wood-lámpa vizsgálattal, amely ultraviola fény segítségével teszi láthatóvá a vitiligo jellemző fehér foltjait. Szükség esetén bőrbiopsziát is végezhetnek a diagnózis megerősítésére, amely segíthet elkülöníteni a vitiligót más hasonló megjelenésű bőrbetegségektől és depigmentációs rendellenességektől. Ezen kívül, az orvosok gyakran javasolják az autoimmun betegségekre vonatkozó laboratóriumi teszteket is, hogy kizárják a társuló állapotokat.
Kezelési lehetőségek
A vitiligo kezelése jelenleg nem gyógyítja meg a betegséget, de többféle stratégia is létezik a tünetek kezelésére és az életminőség javítására:
Bár a vitiligo jelenleg nem gyógyítható, a rendelkezésre álló kezelési lehetőségek segíthetnek a bőr megjelenésének javításában és az életminőség növelésében. Fontos, hogy az érintettek szakértő bőrgyógyászati ellátásban részesüljenek, és pszichológiai támogatást is kapjanak, mivel a vitiligo jelentős érzelmi hatással lehet az érintett személyekre.
Feketéné Radó Barbara
dietetikus, egészégügyi tanár MSc
Hivatkozásjegyzék
Spritz RA. The genetics of generalized vitiligo: autoimmune pathways and an inverse relationship with malignant melanoma. Genome Med. 2010 Oct 19;2(10):78. doi: 10.1186/gm199. PMID: 20959028; PMCID: PMC2988443.
Jin, Y., et al. (2010). Variant of TYR and autoimmunity susceptibility loci in generalized vitiligo. New England Journal of Medicine.
Bergqvist C, Ezzedine K. Vitiligo: A Review. Dermatology. 2020;236(6):571-592. doi: 10.1159/000506103. Epub 2020 Mar 10. PMID: 32155629.
Bergqvist C, Ezzedine K. Vitiligo: A focus on pathogenesis and its therapeutic implications. J Dermatol. 2021 Mar;48(3):252-270. doi: 10.1111/1346-8138.15743. Epub 2021 Jan 6. PMID: 33404102.
LeWitt TM, Kundu RV. Vitiligo. JAMA Dermatol. 2021 Sep 1;157(9):1136. doi: 10.1001/jamadermatol.2021.1688. PMID: 34287629.