Az utóbbi években egyre többen keresik a magyarázatot megmagyarázhatatlan puffadásra, bőrkiütésre, fejfájásra, szívdobogásérzésre vagy akár étkezés után jelentkező rossz közérzetre. A közös pont gyakran: hisztaminintolerancia. De valóban egy új civilizációs betegségről van szó, vagy csak egy divatos önigazolás?
A válasz összetett – de az biztos, hogy a hisztaminintolerancia mögött gyakran klinikailag jelentős alapfolyamatok húzódnak meg, amelyeket érdemes szakember segítségével kivizsgáltatni.
Mi is az a hisztamin, és miért lehet vele gond?
A hisztamin egy természetes anyag, amely megtalálható az élelmiszerekben, de a szervezetünk is termeli. Fontos szerepet játszik az immunrendszer működésében, a gyulladásos reakciók szabályozásában, valamint az emésztés és az idegrendszer egyes folyamataiban.
Normális esetben a bélfalban termelődő DAO (diamino-oxidáz) enzim lebontja a felesleges hisztamint. Ha ez az enzim nem működik megfelelően, vagy túl sok hisztamin jut a szervezetbe (pl. élelmiszerekből vagy bélbaktériumokból), akkor kialakulhatnak az intoleranciára jellemző tünetek.
A hisztaminintolerancia tünetei
A panaszok sokszínűek, gyakran hullámzó intenzitással jelentkeznek:
Gyakran előfordul, hogy a tünetek csak bizonyos ételek fogyasztása után jelentkeznek: például érlelt sajtok, bor, savanyított zöldségek, halkonzervek vagy csokoládé után.
Mi válthatja ki?
A hisztaminintolerancia nem önálló betegség, hanem egy tünetegyüttes, amely mögött többféle kiváltó tényező állhat. Ezeket mindenképp fontos feltérképezni:
A bélflóra szerepe nem hanyagolható el
Mivel a bélflóra egyensúlyzavara ma már rendkívül sok embert érint – akár panaszmentesen is –, ezért különösen fontos kiemelni annak szerepét a hisztaminintolerancia hátterében. A bélrendszerünkben élő több billió mikroorganizmus – azaz a mikrobiom – kulcsszerepet játszik az emésztés, az immunrendszer működése és a hisztamin lebontása szempontjából is. Ha ez az érzékeny egyensúly megbomlik – például antibiotikum-kúrák, feldolgozott élelmiszerek, rosthiányos étrend vagy krónikus stressz hatására –, akkor csökkenhet a DAO enzim termelődése, sőt, egyes kóros bélbaktériumok maguk is fokozott hisztamintermelésre képesek. Nem véletlen, hogy a ma már népbetegségnek számító diszbiózis áll a hisztaminintolerancia hátterében.
Hogyan vizsgálható ki?
Mivel a hisztaminintolerancia diagnózisa nincs egyetlen laborvizsgálattal igazolva, komplex megközelítés szükséges. Klinikai környezetben az alábbi lépésekből állhat a kivizsgálás:
Miért érdemes kivizsgálni?
A hisztaminintolerancia jelentősen ronthatja az életminőséget, és gyakran félrediagnosztizálják például IBS-ként, allergiaként vagy pánikbetegségként. Mivel a tünetek hátterében gyakran bélrendszeri rendellenesség áll, a megfelelő kivizsgálás nemcsak a panaszokat enyhítheti, de hozzájárulhat a hosszú távú egészségmegőrzéshez is.
Magánklinikai környezetben lehetőség van a komplex, személyre szabott kivizsgálásra, ahol a gasztroenterológiai, táplálkozástudományi és mikrobiom-elemzések összehangoltan történnek.
A hisztaminintolerancia valós probléma lehet, ha a szervezet nem tudja lebontani a hisztamint – de az okok feltérképezése nélkül nem lehet hatékonyan kezelni. A divatdiéták helyett szakszerű kivizsgálással és irányított étrendi javaslatokkal tartós javulás érhető el.
Feketéné Radó Barbara
dietetikus, egészségügyi tanár MSc
Hivatkozásjegyzék
